Szakrális körtánc

Ha a szavak nem elegendőek ahhoz, hogy kifejezzük és megéljük, mi zajlik bennünk, akkor jöjjön a tánc nyelve.

Valószínűleg a legrégebbi ismert táncformáció lévén, a körtánc számos kultúrában közös ősi hagyomány a különleges alkalmak, rituálék megjelölésére, a közösség erősítésére és az összetartozásra.

A körtáncokat sokféle zenei stílushoz és ritmushoz koreografálják. A modern körtánc ötvözi a hagyományos néptáncokat, főleg európai vagy közel-keleti forrásokból, és a közelmúltban koreografált táncokat, különböző ókori és modern zenékre.

A zene, a tánc és a mozgás a könnyed, szabad, gyermeki lélekre emlékeztet. Így a szakrális körtánc sokkal inkább a belső tartalmak, és a közösség megerősítéséről szól, mint a tánctanulásról. A hangsúly a táncok élvezetén, az önbizalom megerősítésén van, amikor a kör energiáját a testben és a szívben akarjuk tartani, nem pedig a fejben.

A szakrális körtánc hagyomány lehetőséget teremt a gyógyító tér létrehozására, mely az öngyógyító folyamatokat a közösség megtartó erejével támasztja alá. Különböző témák, és energiavonalak felébresztésére szolgál a testünkben és a lelkünkben egyaránt.

A folyamat az első bátor lépéssel indul, és saját kreatív erőnk hozzá tételével ér véget. Együtt lépve, egységet teremtve saját belső erőnkbe térve, a szakrális körtánc által az emelkedettség állapotát ismerhetjük meg.

Maga a körtánchagyomány megszenteli a mindennapokat,
egy-egy foglalkozás ünnepet teremt a szívben, és fényt hoz a szűkebb környezetünkbe.


                                                                                                                Erre van szükségem!